Joáchimstadt Szilárd
lelkész
(1803. május 13. Devecser - 1871. április 20. Alsóbogát)
Egyházi tanulmányainak befejezését követően piarista szerzetes tanár lett. Kolozsváron, majd Temesváron magyar nyelvtant tanított. Az 1848-49-es szabadságharc idején tábori lelkészként szolgálta a haza ügyét. Parancsnoka Kiss Ernő honvéd tábornok lett. 1848.november 22-tol a Nagybecskereki tábori kórház lelkésze volt. A sebesülteket ápolta, vigasztalta, osztozott sorsukon. Görgey Artúr seregénél Világosig vonult vissza, ahol fogságba esett. A bírósági tárgyalás során ártatlannak találták. Szabadulását követően Kecskemétre került, ahol iskolaigazgatónak nevezték ki. Pár évnyi igazgatói munka után az Inkey család házi lelkészeként került Alsóbogátra, ahol az uraság cselédeinek nyújtott lelki vigaszt. 1871.április 20-án hunyt el. Maradványait az alsóbogáti temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírja ma már nem található meg.
Sírvers
"Úgy mentem el
El sem búcsúztam
Édes anyámnak
Kedves gyermeke voltam
Mint kinyílt rózsa
Korán földbe hulltam
Ifjú koromban
Jött a halál értem
Szűzanyánál vagyok
Ne sírjatok értem"
Kalmár László
matematikus
(1905. március 27. Alsóbogát - 1976. augusztus 2. Mátraháza)
Kalmár László a Somogy megyei Alsóbogátpusztán született, majd gyermekéveit Sárszentágotán töltötte. Ötéves korában itt adták be az általános iskolába, ahol rögtön a második osztályba vették fel, mert négyévesen tudott írni, olvasni és számokkal alapműveleteket végezni. Középiskolai tanulmányait a budapesti I. kerületi Állami Gimnáziumban folytatta. 1922-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatójaként az Eötvös Kollégium növendéke lett. Az iskola befejezésével egyidejűleg megszerezte a doktori címet is.
Szegeden kezdte meg munkásságát, e városhoz és egyeteméhez haláláig hű maradt. 1927 őszén az elméleti fizikai tanszékén tanársegéd lett. A húszas évek végétől bekapcsolódott a matematika oktatásába, és 1930-tól már az egyetem matematikai intézetének adjunktusaként tevékenykedett.
Fiatalon, 1932-ben habilitálták magántanárrá, s 1947-ben tanári kinevezést kapott a felsőbb mennyiségtani tanszékre. Létrehozott egy kisebb kutatócsoportot a számítógépek tervezésének és programozásának tanulmányozására, amely 1958-ban megépített egy úgynevezett "szegedi logikai gépet". 1960-tól a szegedi egyetemen - Magyarországon elsőként - kezdte oktatni a számítógépek programozását majd három évvel később az iskola kibernetikai laboratóriumát is ő vezette.
A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben levelező, majd 1961-ben rendes tagjai közé választotta. Kalmár László foglalkozott a matematikai gépek és a matematikai logika kérdéseivel, a számítógépek nyelvével, az áramkörök elméletével, valamint a formulavezérlésű számítógép problémáival. Külön csoportba sorolhatók a kibernetika orvostudományi és biológiai alkalmazásának körébe tartozó dolgozatai. Bekapcsolódott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájába, vezető szerepet játszott a Bolyai János Matematikai Társulat megalakításában, a magyar nyelvű matematikai szakfolyóiratok megindításában.
1976-ban Mátraházán érte a hirtelen halál. Szegeden, a Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Munkásságának elismerését és megbecsülését a Neumann János Számítógéptudományi Társaság a róla elnevezett díj alapításával és adományozásával fejezte ki.
Kalmár Lászlót a magyarországi kibernetika első s egyben legkiválóbb oktatójaként s a nemzetközi tudományos élet tevékeny résztvevőjeként tisztelhetjük.
További információ a matematikusról: Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola honlapja
