Alsóbogát 1994-ben nyerte el önállóságát igen rossz helyzetben, hiszen a rendszerváltáskor szinte az összes munkalehetőség megszűnt. Azóta jelentősen fejlődött a falu, szépülnek a közterületek és a parkok, kisebb vállalkozások nyíltak és a munkanélküliség is csökkent. Alsóbogát azonban még mindig a halmozottan hátrányos helyzetű zsáktelepülések közé tartozik. A faluban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, valamint két vállalkozó alkalmaz egy-egy dolgozót. A többiek az Osztopáni - Bodrogi Agrárszövetkezetben, Somogyjádon és a megyeszékhelyen találtak munkát.
A hajdan mezőgazdaságáról híres település szántóföldjei a rendszerváltáskor nem a helyi gazdák tulajdonába kerültek. Így növénytermesztéssel csak néhány családi gazdaság foglalkozik. Alsóbogát kitörési lehetősége így maradt az ipar és a turizmus. Az infrastruktúra a szennyvízcsatorna kivételével teljes, ám Somogygeszti irányába nincs szilárd burkolatú út, s emiatt kevés az esélye egy ipari vállalkozásnak. Ha ez utóbbi megépülne, Mernyénél a 67-es főút csupán hét kilométerre lenne. A helyi szabad munkaerő adott, akik betanított-, és bizonyos szakirányú (például: építőipari) munkát is végezhetnek. A befektetésre alkalmas ingatlanok, a régi mezőgazdasági épületek szintén állnak.
Valószínűbb azonban, hogy a kastély és a hozzá tartozó műemlékpark, a kiskastély, a halastó hasznosítása, a lezárt termálvíz feltárása és a vadászturizmus fellendítése kínál lehetőséget a település, gazdasági és erkölcsi felemelkedésére.
Alsóbogát lakosságának többsége katolikus vallású, a misét az osztopáni plébános-esperes celebrálja. A kötelező feladatokat (orvosi ellátás, iskola, óvoda) társulva a környező községekkel (Somogyjád, Edde, Várda) Somogyjádon biztosítja az önkormányzat. A volt iskola épületét felújították, itt rendezték be a polgármesteri hivatalt, a közösségi termet, a könyvtárat, az orvosi rendelőt - ahol a körzeti orvos heti egy, a gyermekorvos havi egy alkalommal rendel. Itt kaptak helyet a szociális helyiségek is. Az iskola épületéhez tartozó szolgálati lakásból alakítják ki a családsegítő központot, ezzel is előmozdítva a szociális helyzet kezelését, javítását.
A kulturális kikapcsolódást a falunap, a falukirándulás, a nyugdíjasok és a gyermekek műsoros karácsony esti megajándékozása, bálok, rendezvények gazdagítják.
Nagy népszerűségnek örvend a sok embert megmozgató labdarúgó szakosztály az Alsóbogáti "SASOK" SE, amelynek játékosai jónak mondható futballpályán rúghatja a labdát és egy újszerű épületben készülhetnek a meccsre. Az öltöző tetőterében működik az ifjúsági klub, ahol további kikapcsolódási lehetőségek kínálkoznak - asztalitenisz, asztalifoci, sakk és egyéb társasjátékok - a lakók számára.
A lakosság megoszlása:
A lakosság (314 fő) arányához képest magas a nyugdíjasok (72 fő) aránya, ám az elvándorlás nehézségei miatt a gyermekek, a fiatalok száma (18 éves korig: 101 fő) is számottevően nőtt az utóbbi években. A kistelepülésekre jellemző, hogy a lakosság összetételét nagymértékben befolyásolja az etnikai kisebbséghez tartozó romák aránya, ami Alsóbogáton a községben élők 21 százaléka. Az összetétel azonban a magas létszám ellenére is jónak mondható, hiszen közülük nagyon soknak van munkahelye és igyekeznek megfelelni a mai normáknak. Kisebbségi önkormányzat nem működik a településen, az érdekképviseletet 2 képviselő-testületi tag biztosítja. Egyikük az alpolgármesteri teendőket látja el.
A község egészét nézve azonban a munkanélküliek száma magas, hisz a falu lakosságának 22 százalékának nincs állása, további 9 százalék csak időszakosan kap munkát. Felsőfokú végzettsége csupán három alsóbogátinak van, egy felsőfokú tanulmányokat folytat. Az érettségivel rendelkezők aránya csekélynek mondható, mintegy 5 százalékot tesz ki, a szakmával rendelkezők aránya pedig 30-40 százalékot. Az általános iskolát a lakosság 3 %-a nem végezte el.